Milyen szivacs kell az ülőpárnába? A térfogatsúly (RG) érthetően
Az ülőpárna kényelmét és élettartamát leginkább egy dolog dönti el: a szivacsbetét. Az olcsó párnákat gyakran puha vattával töltik, és néhány hét után lelapulnak. Hogy tudd, mire érdemes figyelni, elmagyarázzuk a legfontosabb fogalmakat, mindenekelőtt a térfogatsúlyt.
Inhaltsverzeichnis
Mit jelent a térfogatsúly (RG)?
A térfogatsúly azt mutatja meg, hány kilogramm anyag van egy köbméter szivacsban, mértékegysége ezért a kg/m³. Más szóval: a szivacs sűrűsége. Minél magasabb, annál sűrűbb a szivacs, és általában annál tovább tartja a formáját. Fontos: a térfogatsúly a sűrűségről és a tartósságról mond valamit, nem közvetlenül a keménységről.
A térfogatsúly nem azonos a keménységgel
Sokan összekeverik a kettőt. Két érték számít:
- Térfogatsúly (RG): az anyag sűrűsége. Ettől függ, mennyi ideig marad formatartó a szivacs.
- Keménység (kPa): az, hogy a szivacs ülés közben mennyire érződik keménynek vagy puhának.
Magas térfogatsúlyú szivacs is lehet kellemesen puha, viszont általában tovább tartja a formáját, mint egy olcsó, alacsony térfogatsúlyú szivacs.
Melyik térfogatsúly mire jó?
Ülőpárnánál inkább legyen kicsit több, mint kevesebb:
- RG35: bevált alap a közepesen igénybe vett ülőpárnákhoz.
- RG50: különösen formatartó, gyakori, napi használatra.
Mi a szivacsbetétes párnáinkhoz komfortszivacsot (RG35) használunk, vatelinréteggel. Szakmai jelölése RG 35/50: kb. 35 kg/m³ sűrűség és kb. 5,0 kPa keménység, vagyis kicsit keményebb a megszokottnál, és jól megtámaszt. Mint minden szivacs, sok év után ez is kicsit összenyomódik.
A megfelelő vastagság
Hogy milyen vastagságok közül választhatsz, az termékenként eltér; a párnatervező mindig mutatja a lehetőségeket. Általános támpont:
- 3 cm: rövid használatra, kemény székre vagy padra.
- 5 cm: sokoldalú, visszafogott vastagság a legtöbb székhez és padhoz.
- 8 cm: érezhetően kényelmesebb hosszabb ülésnél, kb. 3 óra felett.
- 10 cm és vastagabb: mély, lounge-szerű ülés kertbe és raklapbútorra, a párna tovább formatartó marad.
Miért van vatelinréteg a szivacson?
A puszta szivacs szögletesnek hat, ezért a szivacsbetétre 1 cm-es puha vatelinréteg kerül. Ettől a párna finoman lekerekített és kellemesebb tapintású lesz, a szivacs tartása pedig nem csökken.
Beltéri és kültéri párna: a különbséget a huzat adja
Beltérre és kültérre ugyanazt a komfortszivacsot használjuk. A szivacsbetét nem mosható, és akkor marad sokáig jó állapotban, ha nem ázik tartósan. Kültéren ezért számít annyit a huzat: a kültéri Olefin szövet erősen vízlepergető, de nem esőálló, tartós esőben a nedvesség átjuthat rajta. Eső után hagyd megszáradni a párnát. Hogy melyik szövet mire való, azt a szövetösszehasonlításban olvashatod.
Gyakori kérdések
Mit jelent az RG 35/50 jelölés a szivacsnál?
Az első szám a térfogatsúly (kb. 35 kg/m³), a perjel utáni a keménységre utal (kb. 5,0 kPa). A sűrűségből arra következtethetsz, mennyire tartja meg a formáját a szivacs, a keménységből arra, mennyire érződik keménynek vagy puhának. Mi ilyen komfortszivacsot használunk.
A térfogatsúly mond valamit a keménységről?
Nem. A térfogatsúly a sűrűséget és a tartósságot írja le, a keménységről a kPa-ban megadott érték árulkodik.
Melyik szivacs tart a legtovább?
Általában a nagyobb térfogatsúlyú szivacs (például RG50) tartja meg legtovább a formáját, napi használat mellett is. Mint minden szivacs, sok év után az is kicsit összenyomódik.
A vastagságot a méretekkel együtt közvetlenül az ülőpárnáknál, a padpárnáknál vagy a raklap párnáknál választhatod ki.